Határozottan emlékszem arra a pontra, ahol valami megváltozott, valami felnyitotta a szemünket és a teljesen más lett az életfelfogásunk, a pénzhez való viszonyunk. A férjemnek van egy gyerekkori barátja, aki szintén hasonló gondolkodású, pénzügyileg tudatos. Szinte mindig együtt utaztunk haza és egy alkalommal megkérdezte, hogy zavar-e minket, ha meghallgatunk egy hangoskönyvet. Ez nem volt más, mint George S. Clason-Babilon leggazdagabb embere című könyv.  

Már első hallgatásra is megfogott ez a nagyjából 3 órás hanganyag. YouTube-on az alábbi linken érheted el: 

https://www.youtube.com/watch?v=CpJDChlVJ5M&t=73s 

Csak nem ment ki a fejemből az ott hallottak, rákerestem a YouTube-on és mivel akkoriban nem volt könyvben elérhető, ezért az egész 3 órás hanganyagot kijegyzeteltem. Nem emlékszem már rá pontosan, hogy ez mennyi ideig tartott, de mivel nem volt munkám, pont ráértem. 😀 

Ez volt az a könyv, amiből rengeteget tanultam és megalapozta a pénzügyi tudatosságunkat. 

Az alábbiakban megemlítek pár dolgot, amit tanultam belőle: 

1. A legfontosabb, hogy először magunknak fizessünk, ami annyit tesz, hogy a fizetésünk 10%-át félre kell tenni és a maradék 90%-ból megélni. Ezt azóta minden hónapban megteszem, amióta munkám van. Szigorúan ragaszkodom hozzá, hogy ehhez bármi is történjék nem nyúlok. 
2. Pénzügyi kérdésekben mindig olyanokra hallgassunk, akik tapasztaltak a témában. Talán ezt a legnehezebb betartani. Ismerőseink és családtagjaink mindig mindenről tanácsokat osztogatnak, olyanról is, amihez nem értenek. Megtanultam, hogy egy adott témáról mindig annak az ismerősömnek, rokonomnak fogadom meg a tanácsát, aki az adott témához ért és valóban profi benne. Pl. Anyukám nagyszerűen süt, főz, teljesen egyértelmű, hogy amikor szerencsétlenkedek a konyhában, akkor egyből őt hívom. Nem őt fogom viszont kérdezni arról, hogy szerinte most vegyek-e Bitcoint vagy megéri-e ingatlanba fektetni. Ha valaki azt mondja, hogy szerinte a kriptovaluta egy lufi (közben maximum a facebookon hallott róla) én nem vitatkozom vele, csak szimplán rámosolygok. 
3. Ne tévesszük össze a mindennapi kiadásainkat az igényeinkkel. Olyan sose lesz, hogy mindent meg tudunk venni magunknak. Megtanultam nemet mondani bizonyos termékekre. Tudatosan kerülök bizonyos boltokat, ahol vagyonokat el tudnék költeni kacatokra (Pl. Pepco, Kik és társai). Megtehetném, hogy megveszem, de mégse teszem.  
4. Nem elég, ha csak félretesszük a pénzünket, idővel be is kell fektetni, hogy fialjon nekünk, a párna alatt csak inflálódik. Arról, hogy én mibe fektettem a férjemmel, majd később írok részletesebben.  

Minden hallgatásnál az az érzésem támad, hogy valami újat megint tanultam. Egy biztos, ha erről a hangoskönyvről nem tudnék, akkor nem sikerülne kordában tartani a költéseinket.